3 fiú anyukája vagyok. Simon (15), Áron (13), Mici (10) és, Dudi, az unoköcsi (6). Ősz a férjem és már mellette én is, haha. Ketten vagyunk lánytestvérek.  Pápa-Tapolcafőn élünk. Tanítóként végeztem, nevelőként dolgoztam mielőtt megszülettek a gyermekeim.

Soha nem szerettem, ha fotóznak. Fényképeket nézegetni, albumokba rendezgetni, na azt mindig is szerettem. Folyamatosan tele van a telefonom képekkel, amik inspirálnak, pillanatokkal, amiket soha nem szeretnék elfelejteni. Nálunk nincs esemény fotózás nélkül, karácsony fotóalbum nélkül, egyszerre akarok fotózni és videózni is, a fiúk legnagyobb örömére.

2010-ben kaparintottam meg először a húgom fényképezőgépét, mikor megszületett a legnagyobb kisfiam és együtt kezdtük el fotózni a Simont :))) Aztán jöttek a szomszéd gyerekek.. nem is tudom mit élveztünk jobban, ötleteket szerezni, a tetőtéri szobát berendezni, kellékeket gyártani vagy képeket szerkeszteni.. A második kisfiam születése után, 2013-ban fényképész és fotótermék kereskedői végzettséget szereztem. A harmadik kisfiam születése után pedig elhatároztam, hogy amit megálmodtam, azt meg is valósítom.

Vállalkozóként a hobbim lett a munkám. Nagyon szeretem hogy egy-egy fotózás alkalmával ott lehetek életetek legfontosabb pillanatainál, amiért nem lehetek elég hálás.. Magam is meglepődöm, de a fotózásokon ÉN mindig nagyon nyugodt vagyok – kiabálok-pörgök előtte éppen eleget, haha. Úgy érzem, az első kattintás után mindig minden a helyére kerül.